2012. március 31., szombat

12.fejezet.


Melany
           
Alex , ölelésben aludtam el , nem akartam , hogy elmenjen és ott hagyjon engem egyedül. Most , ne. Mellkasán pihentettem fejemet , éreztem ahogy a mellkasa süpped és emelkedik , szép lassan . Olyan meghitt pillanat volt ez , amire mélyen legbelül nagyon vágytam , de valahogy soha nem volt erőm megvalósítani . Eddig csak feledni akartam , el mindent ami az nap történt , de most , hogy újra feltámadt bennem az emlék vihara , így már nem megy. Bennem mard , örökre. A történtek , minden egyes másodperce, ahogy a nővérem szemébe néztem, láttam , hogy azt kéri segítsek neki , akartam segíteni , az volt minden vágyam , de nem tudtam . Én ehhez gyenge voltam akkor ott a kocsi mellett.
Nem mondhattam utoljára nekik , hogy mennyire szeretem őket. Az életemnél is jobban szerettem , és még mindig szeretem őket, még ha onnan fentről is néznek le rám.
De , azt megígértem magamnak és nekik is a , temetésük napján , hogy kiderítem , ki volt az a valaki aki tönkre tette az életemet akkor az nap és elvette tőlem a legfontosabb embereket akik körül vettek .
Éles fájdalom hasított a hasamba , morogni kezdtem és mocorogni . Éreztem , ahogy Alex közelebb húzz magához . Kinyitottam a szemem , a szobában még mindig csak a lámpa fénye világított , oda kint sötét volt , nagyon sötét. Alex szuszogása beterítette az egész szoba csöndét. Olyan édes volt. Kimásztam az öleléséből , óvatosan kikúsztam az ágyból , belebújtam a mamuszkámba , és kicsoszogtam a konyhába. Ahol a hűtőből kihalásztam egy zacskó jeget és a sebre szorítottam. Azt mondta az orvos , ezt csináljam ha nagyon fáj. Nekem fogalmam sincs, hogy ez miért jó, de ő az orvos ő tudja. 
A hasamra szorított  jéggel sétáltam vissza a szobába , de épp akkor kopogtak mikor már az ajtóba megálltam .
- Ki lehet az ?- kérdeztem hangosan magamtól, sóhajtottam  egyet , majd elindultam az ajtó felé. Kíváncsi vagyok még is , ki az aki hajnalok hajnalán ide jön , pont hozzám. Mintha olyan sok emberrel lennék , jobban mostanában . Sierra biztos , nem jönne , ő tudja , hogy ilyenkor aludni szoktam .
Lassan oda értem az ajtóhoz , ilyenkor sajnálom , hogy nincs ilyen kukucskáló hülyeség az ajtómon , kikiabálni meg nem akarok , mert akkor fel kell Alex és , azt nem szeretném , inkább aludjon . Úgy is látszik rajta , hogy keveset alszik.
Vettem egy mély levegőt , majd lenyomta a kilincset , az ajtó meg kinyílt és egy sötét bőrű , szőke hajú fiú állt előttem , ő tényleg fiú volt és nem férfi , az arcán lehetett látni .
- Ez a tied !- nyomot a kezembe egy kis sárga borítékot , majd se szó se beszéd hátat fordított és elment . Én meg csak ott álltam , tátót szájjal és bámultam utána .
- Oké.- nyögtem ki nehezen , becsuktam az ajtót , jól bezártam , majd a kezemben lévő borítékkal mentem vissza a szobába . Beültem Alex mellé az ágyra , aki még mindig aludt .
Nem volt szívem fel kelteni , de egyedül most nem merem megnézni ,  még is mi van benne .
Óvatosan megböktem Alexet aki csak morgott és hadonászott , de nem igazán szeret volna fel kelni . Gondoltam , egyszer nem elég, így még egyszer megböktem, de ugyan az , harmadjára majd kiáltottam is hozzá.- ALEX !- lehet , kicsit túl erős volt , mert megijedt és a nagy hadonászás közepette , lepördült az ágyról , és egy jókora nagy puffanással ért földet.
- Hát , na , mi van ?- nézet fel , ahogy sikerült feltápászkodnia  földről.
- Ne , haragudj . De a bökdöshettelek volna egész éjjel , szerintem nem akkor se keltél volna , fel . Bocsi .- nyomtam egy csókot a szájára ahogy mellém vissza ült.
- Hmm... oké, nem haragszom , de miért keltettél fel és a legfontosabb , te miért vagy ébren ?
- Öhm... csak ki mentem jégért a hasamra , és közben valaki csöngetett , és ezt hozta , nekem. De nem merem kinyitni egyedül. - néztem rá , majd elé helyeztem a borítékot .
- Ki hozta ? - nézet rám.
- Nem tudom , nem mutatkozott be . - ráztam , meg a fejemet.
- Akkor , hogy nézet ki ?
- Sötét bőrű, szőke hajú volt ..ennyit láttam . - elég erősen szuggeráltam a borítékot , mintha beszélne nekem , ha így nézem . Nem mintha nem örülnék neki , ha elkezdené nekem itt mondani , hogy mi van benne , hogy nekem  ne kelljen kinyitni ezt a valamit. Félek , hogy valami olyan dolog van benne , amit nem szeretnék látni . De ezt , csak akkor tudom , meg ha végre kinyitjuk az a kis vacak borítékot. - Ki kéne nyitni .- mondta , majdnem hangtalanul .
- Kinyissam ?- kérdezte .
- Jó lenne , mert , hogy én nem merem az is biztos .
- Oké .- mondta Alex , majd egy ásítás közben felemelte a borítékot és , elkezdte letépni róla azt a kis szarságot , ami össze fogja a két papírt . Egy mozdulattal ki is nyitotta. Rám nézet én meg csak bólintottam . Belenyúlt és kihúzott belőle , sok -sok papírt.
Lehelyezte  egymás mellé a papírotok az ágyon , én csak néztem ,hogy mik vannak ráírva.
- Mik ezek ?- kérdezte , mikor egy két fényképet húzott ki és azt is letette.
A szemem elkerekedett , azonnal a két kép után kaptam , az egyiken a baleset helye volt , ahol meghaltak a szeretteim és kishiján én is . A másikon én voltam , amint ma kiléptem a kórház ajtóján.
- Add ide azt a papírt .- mutattam arra amelyik előtte hevert. Értetlen fejjel nézet rám , de oda adta nekem . Azonnal olvasni kezdtem , a papíron lévő szöveget.      
Ezen a balesetről írtak , hogy engem megtaláltak épp csak életben voltam , de a szüleimen és a nővéremen már nem tudtak segíteni .
Ledobtam magam elé és a másikért nyúltam , ezen csak rólam írtak . Ezt is ledobtam és a harmadikért nyúltam. De amit ezen a papíron láttam , nem vártam .

            NE AKARD TUDNI MI TÖRTÉNT , MERT LEHET , HOGY TE IS ÚGY VÉGZED AHOGY A CSALÁDOD . 

Olvastam hangosan , fel. Nem tudom miért olvastam hangosan , de meg tettem . Alex kitépte a kezemből a papírt és ő is elolvasta legalább nyolcszor ha nem többször . Majd , hallottam ahogy kitört mint egy vulkán és hol spanyolul , hogy angolul szitkozódót . De nem , ment , hogy megértsem , hogy mit mond , mert az agyam lesőtétedet  . Felálltam az ágyról , egyenesen az erkély ajtó felé sétáltam , a lépteim olyanok voltak mintha már szellem lennék , mintha lebegnék. Kinyitottam az ajtót és kiléptem a csípős hidegbe .
Valaki követ, és ez a valaki , az akit tönkre tette az éltem . Tudja , hogy tudok valamit , amire nem jövök rá . Pedig az orrom előtt van , és ő tudj.
- Megöllek .- szűrtem a fogaim között .


5 megjegyzés:

  1. Szia!
    Nekem nagyon tetszik!Alig várom a kövi fejit.Remélem hamar fel teszed.Nagyon jóó!!
    Puszi

    VálaszTörlés
  2. Szia.
    Jujj örülök , hogy tetszik. Ahogy tudom , hozom :DD
    Pusz

    VálaszTörlés
  3. Szia! Nagyon szeretem az eredeti könyvet és kicsit féltem, hogy most mi is lesz ezzel, de tetszik. :))
    Más fonál, de nagyon jó:)
    Tetszik Mel életfelfogása, Alextől pedig persze, hogy olvadozunk. És szerintem a történet egyre jobb. Izgatottan várom a folytatást!
    đ

    VálaszTörlés
  4. Sziia!
    Nagyon tetszik a történet!
    Már várom a folytatást!
    Puszi

    VálaszTörlés
  5. Jujj...
    Sziasztok!
    Mindenkinek nagyon köszönöm és örülök , hogy tetszik.:DDD
    Ahogy tudom , hozom :DD
    Pus

    VálaszTörlés