6.fejezet.

Melany .   

  

A napnak vége , az iskolának vége , mára . Hála az égnek. Kifelé indultam meg a kocsimhoz. Örültem, hogy senki nem állít meg , és nem kezd el velem beszélgetni . Most csak , haza akarok menni és rendet tenni. Egyedül akarok lennie , a lakásomban a dolgaimmal az emlékeimmel amit tönkretett Alex, a bosszút még csak most kavarog a fejemben . De vajon akarok tovább játszani ezt a táncot ? Hiszem ha egy ártatlan kis csíny után , ezt tette velem , akkor mit fog csinálni a bosszú után?De ha itt abba hagyom , akkor nem fogom megtudni és nem leszek nyugodt , hogy vissza adtam neki azt amit érdemel. Lehet , hogy még évekkel ezelőtt , olyan gyenge és félénk voltam , mint itt néhány lány. De azóta minden megváltozott , én is más lettem , és most már nem hagyom , hogy bárki is ilyet tegyen velem . Kikapcsoltam a kocsi riasztót és már épp készültem beülni , mikor valaki utánam kiáltott.
- Melany.-  hátra fordultam a hang irányába , és Isa állt a kocsim előtt. Rá mosolyogtam ahogy ő is rám .
- Igen , Isa ?- kérdeztem , miközben át dobtam az anyós ülésre a kezembe lévő dolgokat , majd vissza néztem új barátnőmre.
- Csak , meg akartam kérdezni , hogy nincs kedved ma velünk tartani , le a partra ?- kérdezte, csábító volt az ajánlat , de nem volt erőm nagyon . Egész este mosolyogni , mikor az a mosoly nem is igazi csak egy álca , az arcomon. - Tartunk egy kis bulit, lesz pia , zene és tánc . Meg nevetés , hülyéskedés. Na jössz ?- láttam , hogy nagyon szeretné , és tudom , hogy egy kicsit meg is fogom bántani a válaszommal.
- Köszönöm , de sajnos nincs kedvem . Talán majd máskor. Szia Isa.- köszöntem el , rá mosolyogtam utoljára , majd beültem a kocsimba . Beindítottam a motort és azzal együtt a rádió is hangosan felszólalt, megijedtem de nem annyira. Nem halkítottam le , csak bekapcsoltam magamon a biztonsági övet. Lehúztam az ablakot, majd rükvercbe tettem a kocsit és kitolattam , gyorsan váltottam egyet , majd egyik kezemet a kormányra tettem , még másikkal a fejemet támasztottam a lehúzott ablak helyén . Ahogy kiértem a suliból , a szerencse elkerült , pont a piros lámpát fogtam ki és állhattam ott öt percig. Ujjaimmal doboltam a kormányon még a piros lámpát szuggeráltam , hogy váltós már zöldre. De nem akart. Mellettem egy motor hangosan felbőgött, oldalra se kellet néznem , hogy tudjam ki az aki mellém állt.
- Beszélhetnénk ?- Alex, lágy hangja csapta meg a fülemet.
- Nincs miről . - morogtam és még mindig a lámpát néztem .
- Kérlek , beszéljünk . Nem szoktam kérni senkit sem , főleg nem egy lányt.- mintha annyira érdekelni , úgy mondta nekem . Nem néztem rá , csak előre. Már a gázzal játszottam . Lenyomtam és elengedtem .
- Alex, nincs miről beszélnünk . Ellenséged vagyok , mondtam , hogy inkább vigyáz , magadra és a családodra.- mondtam és pont zöldre váltott a lámba . Gyorsan a váltóra tettem az egyik kezem és már váltottam is , azonnal lenyomta a gáz pedált és már száguldottam is . Minél hamarabb haza akartam , menni . Egyedül akartam lenni , végre.
Amint beálltam  a  garázs felhajtatóra , már ki is pattantam a kocsiból , semmit nem vittem magammal amit a kocsiba hagytam ,csak becsaptam az ajtót , beriasztatottam és már a bejárati ajtóval szarakodtam . Amint azt is kitudtam nyitni , berohantam és becsaptam az is .  Levágtam a kulcsokat a szekrényre , és berohantam nappaliba ott levágtam magam a kanapéra. Két kezembe temettem az arcomat és csak ültem ott , ültem , irtó sok ideig. Addig ültem , még nem a könnyeim utat nem törtek maguknak és sírva dőltem bele a párnákba amiket már tegnap este a helyükre tettem. A vágást a kanapén , nem tudtam eltüntetni de nem is érdekelt. Lefedtem egy pokróccal. Megteszi az is. Apró kicsi sós könnyeim áztatták a selyem párnákat .
- Miért ilyen rohadt szar , az élet .?!- kiabáltam magamnak a kérdés, az én hangomtól zenget a nagy ház, vízhang ként csapódót vissza , mindenhonnan .  - Miért vetted el tőlem a családom ? Miért akartad , hogy egyedül legyek ? Hogy mindenki át tudjon rajtam gázolni , hogy eltudjanak tiporni mint egy férget. Remélem örülsz , tönkre tettél , elvettél mindent tőlem . De nem hagyom , hogy a maradék pici életemet is elszard. Ohh nem hagyom . Soha .- kiabáltam ki magamból , mintha bárki is itt lenne és hallaná . Soha , nem hittem olyan nagyon Istenbe , anyámék voltak akik hittek benne , egy kicsit. De most úgy éreztem ő bűntett engem . Nagyon . Felkeltem letöröltem kicsordult könnycseppjeimet , a kezemmel . Majd a konyhába mentem , ahol a bárszekrényből kivettem egy üveg Tequilát , és úgy ahogy volt bele ittam . Mintha csak víz lenne , egy elég erős és ütős víz.
Majd az üveggel a kezemben mentem vissza a szobámba és kezdtem el , rendet rakni .
Hajnal lehetett mikor , kinyitottam a terasz ajtót és megcsapott a hideg hajnali szél. Kilépkedtem a stégre , dülöngélve haladtam egyenesen a vége felé. Kezemben az üveg piával , útközben kortyolgattam ám . Már így is részeg vagyok , nem mindegy akkor . Ahogy a szélére értem , kicsit megtorpantam . Magamban nevettem . Oké holt részeg vagyok .
Megálltam és a sarkamon kezdtem el hintázni , közben meg az előttem elterülő vizet néztem .
- Hűű ...de nagy és milyen jó...- motyogtam magamban. Zenét hallottam , meg . Hangos és ritmusos zenét . Ösztönösen kezdtem el táncolni a zenére. Minél közelebb lépkedve így a peremhez , és már csak pár apró milliméter választott el attól , hogy a vízbe ne essek . De hát élveztem , önfeledten lépkedtem a zenére , és közben ittam a kezembe  lévő italt. Ami már jócskán fogytán volt.
Egy ismerős , foci dal csendült fel máshonnan . Megálltam , szememet összeráncoltam és csak hallgattam , itt volt a számon a szöveg , de nem akart az a fránya szavak kibukni belőlem . - Ohh , a francba . - vágtam csípőre a kezem és sértődtem meg saját magamon .
- Hé, ne lépkedj tovább . Oké?- egy férfi hang csendült fel , valahol. Körbe néztem és ha jól vettem ki Alex, állt a stég állijánál és feltartott kézzel nézet rám .
- Na miért ne ? A kutyáknak parancsolunk . - morogtam és csak azért is tettem egy lépést .
- De a kutyák nem részegek mint te .
- És akkor mi van ? Barátom a pia .- vágtam újra csípőre a kezem .
- Nekem is a barátom , de most szépen tedd le a kezedben lévő üveget .- adta ki , kedvesen a parancsot.
- Te , nekem te parancsolgass.
- Akkor , te meg nőj fel és tedd le magadtól.- emelte feljebb a hangját.
- Én felnőttem , régen . - hű de határozott voltam . - Itt egyedül te vagy kettőnk közül aki még mindig egy banda tagja .
- Nem ide tartozik a Latin Vér-vonal. - kiabált rám , de még is olyan higgadt volt a hangja.
- Ohh , ne mond . Szerintem ez jó alkalom , hogy megtudjam ki is vagy valójában ?
- Nem tartózik rád  . - mondta határozottan .
- Hát jó.- rántottam meg a vállam és oda álltam a stég szélére ahol ő állt. Fölé emeltem az üveget és kedvesen a fejére öntöttem ami benne volt.- Rád meg, én ,nem tartozom . - mondtam , a végén egy nagy gonosz mosollyal , majd vissza dülöngéltem a házamba .

 Reggel a nappali közepén , a fehér szőrös szőnyegemen ébredtem . A fejemben olyan volt mintha táncot jártak volna . Majd szét robbant. Nehezen , zúgó fejjel felkászálódtam a földről és bevonszoltam magam a fürdőbe , gyorsan levettem magamról a ruhákat és beugrottam a zuhany alá , azonnal magamra engedtem a hideg vizet. És remélhetően ezzel fel is keltem egy kicsit.
Amint lehűsítettem magam , egy törölközővel magamon sétáltam vissza a szobámba , magamra vettem egy rövid nadrágot , egy fehér , fekete kockás inget , meg egy torna cipőt. Felkaptam a táskámat, és a telefonomat zsebre vágtam . Kint a konyhában , kivettem egy üveg narancslét a hűtőből , majd a kocsikulcsomat felkapva indultam meg kifelé. Én se vagyok ám komplett , másnaposan iskolába menni , semmit nem tettem , hogy ne lássák rajtam . És egyáltalán mit történt tegnap este.  Beültem , felhangosítottam  a rádiót , majd félálmosan vezetem a suliig. Nem igazán haladtam meg a 60 km/h – rát.
Amint oda értem , kicsit életkedv nélkül szálltam ki és indultam meg az első órámra ami matek volt. Órákkal később , még mindig ugyan olyan irtó ramatyul éreztem magam , de szerencsére már ebéd szünet volt. Vettem magamnak egy darab piros almát , nem mintha az most le menne , de egy próbát meg ér. Most inkább aludnék egy jó nagyot, és be vennék egy doboz fájdalom csillapított , mert a fejem még mindig szét robban . Megindultam az almával a kezemben , a táskámat félig a karomon , félig már a földön húztam , legszívesebb végig szántottam volna vele az egész iskolát . Nehéz volt , most. Oda kint keresni kezdtem Sierrát , nem tudom , vagy én vagyok ilyen béna másnaposan , vagy csak a szemem káprázott , mikor észre vettem , hogy nagyban nevetgél és ölelkezik Pacoval , barátnőm. Lehet hallucinálok- mondtam magamnak , megtöröltem a szemem , hát ha tényleg csak oda képzeltem , de nem ott állt ő . velük.
- Ohh... ez sok , mára túl sok.- morogtam jó hangosan , majd a táskámat lehajítottam a fűre. Magamat is levettettem oda és csak neki dőltem a fának . Elővettem a fül hallgatómat , fülembe dugtam lehunytam a szememet és csak élveztem a zenét. Lábammal és kezemmel doboltam a zene ritmusára. Az idegeim így is tönkre mentek és , most ez is . Nem mintha valahol belül nem örülnék neki , de most épp most , és velük . Akik tuti , hogy mind benne voltak a házam , az emlékeim , a dolgaim tönkre tételében.
- Szia. Nem jössz oda hozzánk ?- hallottam meg barátnőm , kedves hangját. A szemem kipattant és nem épp kedvesen néztem rá.
- Hozzánk ?- kérdeztem tőle , miközben kivettem a fülemből a fül hallgatott és bele dobtam a táskámba , a telefonommal együtt. - Hozzánk ?- mondtam még egyszer.
- Igen , hozzánk . Oda . - mutatott a többiek felé , akik mind minket néztem , még Alex is.
- Én nem beszélgetek vele , hiszen a szüleim utálják és mi értelme lenne ...- idéztem újra fel a mit mondott .
- Melany .. - kezdet volna neki.
- Hagyjuk . - mondtam , majd felkaptam a  táskámat és elindultam sebesen a kocsim felé közbe nem kedvesen át vágtam a csapatuk között. Amit értem tapostam . Kit érdekel. !
- Állj , meg. Por favor . (kérlek).- kiáltotta utánam Sierra. Megálltam . - Miért beszélsz velem így ? - kérdezte .
- Miért ? Komolyan megkérdezed ?!- kiabáltam , miközben közelebb mentem hozzá.- Gondolkodj el az agyaddal ami ott van a fejedben .- böktem meg a homlokát. - Tönkre tették a házam , a dolgaim és az egyetlen olyan emléket ami megmaradt nekem . TÖNKRE tették. És te azt kérded tőlem , hogy menjek oda hozzájuk. - mutattam az érintettekre. - Egy dolgot teszek , bosszút állok , de mindannyiukon .- mondtam neki , láttam hogy a szemébe könnyek gyűltek , majd hátat fordítottam és újra elindultam .
- Hiszen , te biztattál , te mondtad , hogy ha nem próbálom ki a veszélyt az életem semmit nem ér.- kiabálta utánam , sírva.
- Remek . Kipróbáltad a veszélyt , de engem elvesztettél. - mondtam , mikor kinyitottam a  kocsiajtót és bedobtam az anyós ülésre a táskám. Felnéztem barátnőmre, aki csak állt és engem nézet , könnyes szemmel . - Az ellenségem lettél. - szomorúan és fájdalmasan mondtam ki ezeket a szavakat. De ahogy kimondtam , be is ültem és , kifaroltam a parkolóból . Majd tövig nyomtam a gázt.